A címben szereplő kérdések erősen összefüggenek, így úgy célszerű ha egyben adok rájuk választ. Az első kérdésre egyszerűen meg tudok felelni: 40-es éveim derekán járó, heteroszexuális férfi vagyok. 2 gyönyörű gyerek apja és egy gyönyörű feleség férje. A heteroszexuális beállítottságomon belül elég széles az érdeklődésem, tehát a klasszikus pózokon kívül simán benne vagyok (helyesebben voltam...) extrémebb dolgokban is. De csak lánnyal, esetleg lányokkal :-)
A család, amibe beleszülettem, mondhatjuk hogy átlagos értelmiségi család volt. Édesanyám egy kis faluból, apám egy közepes méretű városból származott. Mint később kiderült, apám alkoholista volt, abból a fajtából, aki ha iszik akkor agresszívvá válik, de ezen kívül nem látszott rajta hogy ivott volna. Anyámat nem bántotta, de engem és az öcsémet elég gyakran. Mondjuk ez az információ annyira nem vág témába, de hozzá(m) tartozik az összképhez.
A 80-as évek végén, mikor a pubertáskorba léptem, finoman szólva sem volt fejlett a szexuális felvilágosítás, sem otthon, sem pedig az általános iskolában... A suliban kimerült abban, hogy biológia órán 45 percben a tanár pókerarccal leadta a dolog biológiai oldalát, de otthon még ennél is rosszabb volt a helyzet. Mikor olyan 12-13 éves koromban elkezdtem érdeklődni a lányok iránt és mint minden egészséges gyereknek, nekem is meglódult a fantáziám, persze én is elkezdtem játszani a szerszámommal. Emlékszem, ezt anyám egy alkalommal meglátta és a következő intelemmel fordult hozzám:
- Fiam, nem szabad a kukiddal játszani, mert le fog tőle száradni és különben is nagyon csúnya dolog és meg ne lássam többet, megértetted?!
Hát, az anyám részéről ezzel le is volt tudva az én "felvilágosításom". Apám még ennyit sem mondott az egészről, tulajdonképpen életében sem akkor, sem később nem beszélt ilyesmiről. Egyszóval innen sem várhattam, segítséget a szex és a lányok égető kérdését illetően, így hát maradtak a haverok.
A haveroktól, osztálytársaktól pedig nem egyszerű megbízható információhoz jutni, de mivel akkor nemhogy internet nem volt, hanem az erotika, ne adj' isten a pornó mint olyan sem igen létezett kis hazánkban hozzáférhető formában, ez maradt az egyetlen kútfeje az ember ébredő szexuális kíváncsiságának. Tulajdonképpen magát az önkielégítést is egy nálam pár évvel idősebb utcabeli cimborámtól tanultam meg. Ő mutatta meg az övén, hogy mit kell csinálni a saját szerszámommal. Ezek után legalább már ezzel tisztában voltam, persze el is kezdtem buzgón gyakorolni frissen szerzett ismeretemet :-)
Viszont mivel ahogy fentebb is említettem, nemhogy egy pornómagazinhoz -videóhoz meg pláne, lévén hogy videómagnónk sem volt akkoriban, nemhogy pornókazettánk-, de egy meztelen nőről készült fényképhez sem tudtam hozzájutni, maradt a képzelet. Ha az ember ki akarta verni, akkor segédeszközök hiányában szépen maga elé képzelte az aktust, és lehetett kezdeni a mókát.
Na ez változott meg nem is olyan sokára. A rendszerváltás után tudtam venni pornómagazinokat és kinyílt a világ - legalábbis ez a része, ami nekem akkor, mint 14-15 éves fiatalembernek a legfontosabb volt. Viszont itt még mindig csak képek voltak, a többit hozzá kellett képzelni.
Később, a műholdas tévé magyarországi megjelenésekor végre szexfilmeket is lehetett nézni -persze csak titokban , hogy a szüleim meg ne lássanak. Ezekben a német nyelvű, főleg tiroli témájú alkotásokban sem volt persze explicit dugás, de elég jól imitálták és akkoriban ez elég is volt nekem. A szerszámom, mint a korombeli, pubertáskorú srácoknak, persze még egy szellőre is úgy állt mint a cövek, szóval akár napi 4-5 alkalommal is simán ki lehetett verni.
Aztán jöttek a barátnők. Az első olyan 16 éves koromban, akivel a szüzességemet is elvesztettem. Velük sem volt gond napi 2-3 alkalommal szexelni, mellette még -kollégista lévén- ment a maszturbáció ezerrel, de már pornómagazinok segítségével. Később jött a katonaság, középiskola után. Otthon komoly barátnőm volt -mellesleg a szex és a szeretkezés közötti különbséget vele tanultam meg-, de eltávozást meg nem sűrűn kaptam, úgyhogy megint maradt a dolog saját kézbe vétele. Pornót nem igazán lehetett becsempészni a laktanyába -biztosan volt olyan ahova igen, de emlékeim szerint nálunk nem voltak ilyenek. Szóval a képzeletemet kellett használni az önkielégítéshez. Ez volt az utolsó időszak az életemben, ahol a fantáziálás hatására nyúltam magamhoz, és ennek az információnak később még óriási jelentősége lesz.
Folyt. köv.
