Közeledünk a jelenhez szépen, de azért a történet végéig el kell mesélnem még pár dolgot. Szerintem nagyon fontos és tanulságos, hogyan jutottam el addig ahol most vagyok.
Ott hagytam abba, hogy megismerkedtem a feleségemmel, akivel egyébként a mai napig együtt vagyunk. Házasságom története ott kezdődött, hogy kb. 15 évvel ezelőtt visszaköltöztem a szülővárosomba. Ennek az oka nagyrészt az volt, hogy Budapesten már semmi nem marasztalt. Éppen nem volt munkám sem, meg ugyebár a barátnőm is otthagyott az ismert okok, és az ebből -is- fakadó konfliktusok és elhidegülés miatt, ezért hát mentem oda, ahol ismerős vagyok.
Otthon nemsokára találtam munkahelyet, igaz nem teljesen a szakmámban, de legalább volt hol dolgozni. Egy elég nagy cég volt ez, változó számú de néha akár 1500 dolgozóval, szóval joggal bízhattam benne, hogy egyszer csak szembe jön velem egy lány, akivel el tudok képzelni egy új kapcsolatot. Szembe is jött, de ne szaladjunk ennyire előre!
A pornónézéssel és az arra való maszturbációval persze nem álltam le, de valahogy megritkult a dolog. Biztosan belejátszott, hogy nyugodt, ismerős környezetben, a szüleim házában laktam, volt stabil munkahelyem is, szóval lelkileg egy kicsit helyre rázódtam. Többet gondoltam arra, hogy jó lenne végre egy valódi kapcsolat, ami egy idő után jött is, ahogy kell. A munkahelyemen megismerkedtem egy nálam pár évvel fiatalabb lánnyal, akivel össze is melegedtünk.
Azt azért közbe kell szúrnom, hogy még előtte 2-3 alkalommal megdugtam az egyik, nálam kb. 10 évvel idősebb, férjezett munkatársnőmet. Ő mozdult rám, gondoltam, miért is ne? Hát, itt sem volt sikerélményem... Éppen meg tudtam dugni, viszont nem tudtam elélvezni egyszer sem. Nem igazán vigasztalt a tudat, hogy legalább neki sikerült... Szóval ezt ott be is fejeztem.
Ezek után jött az a lány, akiről fentebb már írtam, és aki mai napig a feleségem. Az első időszakban egyáltalán nem gondoltam a pornóra, mivel ő teljesen lekötött ezen a téren. Az együttléteink olyanok voltak amilyeneknek lenniük kell egy normális kapcsolatban. Vele valahogy az összes, szexuális jellegű problémám megszűnt szinte varázsütésre, a mai napig nem értem hogy miért és hogyan.
Összeköltöztünk, majd egy szűk év elteltével úgy döntöttünk, hogy gyermeket vállalunk. Ez teljesen közös döntés volt, addigra mindketten eljutottunk erre az elhatározásra, egymástól függetlenül. Időközben munkahelyet váltottam, ami így utólag nem tűnik valami jó ötletnek mivel sokkal stresszesebb volt, mint az előző. A gyári munka, bármilyen hülyék is vesznek körül néha, véget ér a műszak végével. Egy kis gyakorlás után az ember elfelejti az egészet a gyárkapuban és kész, nem viszi haza. Ez az új munkámban viszont sajnos nem így volt. Súlyosbított a helyzeten, hogy sokszor hétvégén sem voltam otthon, szóval sok téren összejöttek a negatív hatások.
Ráadásul az akkor már feleségem is teherbe esett, ami a szexuális életünkön először nem igazán érződött, de később már igen. A terhesség vége felé jutottunk el odáig, hogy ő még akarta volna, de én sajnos hazahoztam a munkahelyi stresszt, ami nem éppen libidónövelő. A szülés utáni időszakról meg gyermekes férfiaknak azt hiszem nem kell sokat mesélnem, szóval megint mi maradt? Kitaláltad, a pornó.
Erre az időszakra esett -hogy még súlyosbítson az amúgy sem rózsás helyzeten-, hogy a feleségem még a szülés előtt átköltözött a közös hálóból egy másik szobába. Mit ne mondjak, ez sem javított a nemi életünkön... A kiköltözésnek egyrészt a baba volt az oka, másrészt meg én. Ugyanis a terhesség alatt én is szépen felszedtem egy 20-25 kilót, amitől aztán elkezdtem horkolni. Ettől meg ő nem tudott aludni, szóval átcuccolt a másik hálóba. És ott is maradt.
Ott volt a baba, ami mindkettőnknek új dolog volt, a külön alvás, a munkahelyi stressz és a túlsúlyom. Ez nem éppen egy vágykeltő kombináció, hogy finoman fogalmazzak. A szex meg persze hiányzott, de mivel már megint a pornóhoz -és közben magamhoz- nyúltam, a feleségemmel az együttlétek száma tulajdonképpen a nullára csökkent. A kevés kivételek egyike az volt, hogy a szülés után szűk két évvel egyszer csak azzal állt elém hogy ő még akar egy gyereket. Én örültem a dolognak, mert gondoltam hogy talán a próbálkozás közben kicsit közelebb kerülünk egymáshoz lelkileg is és talán kitörhetünk ebből a kissé elhidegült helyzetből. Sajnos ez nem igazán sikerült. Az első együttlétünk teljes kudarc volt részemről, később is csak úgy jött össze a dolog ha előtte pornóval hangoltam rá magam.
Mondanom sem kell, hogy az újabb kudarcok ismét beindították azt a spirált, amiből azt hittem, hogy már sikerült kijönnöm. Kudarc után szégyen, aztán hárítás, újabb kudarc, és már el is értünk a szex teljes hiányáig. Egyedül az vigasztal, hogy csak sikerült nagy nehezen összehozni a második gyerekünket, akit az elsővel együtt mindketten imádunk. Én biztos vagyok benne, hogy a két közös gyerek volt az a kapocs, ami a mai napig összeköt minket annyira, hogy még mindig együtt vagyunk. Ez egy biztos pont az életünkben, amire lehet építeni.
Viszont sajnos a köztünk levő szexuális probléma megmaradt. Miért is javult volna, mikor megint rácsúsztam a pornóra, jobban mint előtte. Ráadásul ez az időszak hosszabb is volt, mint az előzőek összesen, már tart vagy 7-8 éve. A második gyermekem születése után egyszer egy közös nyaralás előtt határoztam el, hogy változtatok a dolgon. Sajnos még addigra sem lett nyilvánvaló, hogy pornófüggő vagyok, de legalább egy pár hétre felhagytam a maszturbációval. Ennek hatására végre sikerült szexelnem a feleségemmel, de nem volt benne sok köszönet. Igaz hogy én végre elélveztem nővel, de ő igencsak kelletlenül állt a dologhoz és látványosan nem is volt neki jó. Persze ezért nem hibáztatom, eddigre eléggé leszoktunk egymásról sajnos. Mondanom sem kell, hogy ez az aktus egyikünk kedvét sem hozta meg a folytatáshoz és hát én sem voltam eléggé kitartó a változtatáshoz. A pornóra kiverés egyszerűbb volt, hát maradtam ennél a megoldásnál. Egészen a legutóbbi pár hétig, de ez majd megint egy új bejegyzés témája lesz, mert már így is túl hosszú voltam.
Folyt. köv.
