Üdv újra! Régen jelentkeztem tudom, de van munka és család is ugyebár. Szóval eltelt két hét, mióta utoljára pornót néztem... Igen, betartottam a fogadalmamat, bár megmondom őszintén, nem volt egyszerű.

Az első hét egészen jól ment, ahogy írtam is, voltak jelei a javulásnak. Viszont az utóbbi pár napban rosszabbra fordultak a dolgok. Merevedésem egyáltalán nincs, vagy ha van is valami, akkor az a szexhez nem elég. Gondolhatok én bármire, ez a helyzet. Próbálkoztam az önkielégítéssel, az sem jött össze, szóval van baj rendesen. A szerszám teljesen kakukk.

Mondjuk a dolog nem ért teljesen váratlanul. Mielőtt elhatároztam volna hogy változtatok, eléggé utána olvastam a dolognak és mások beszámolóiból megtudtam, hogy van egy ilyen periódus, mikor teljesen impotens az ember. Ez valószínűleg a felborult dopamin-rendszerrel függ össze. Mert mi történik, mikor az ember pornót néz? Először is azt szögezzük le, hogy szexuális szempontból (is) ősemberek vagyunk. A pornófilmek nézése közben pedig egy óra alatt több szexuális inger éri az agyunkat, mint egy ősembernek a teljes életében. Ezek az ingerek pedig dopamin hormon felszabadulásával járnak. Ez a hormon a szervezet "cukorkája", ezzel jutalmaz minket az agyunk ha valamit szerinte jól csináltunk: elejtettünk egy állatot, megdugtunk egy nőstényt, új ruhát vásároltunk a plázában, stb.

Viszont ha túl erős inger, és/vagy túl sokszor éri az agyunkat, és nagyon sok dopamin szabadul fel, akkor azt nem tudja kezelni és védekezni kezd. Úgy védekezik, hogy a dopaminra érzékeny receptorokat visszafejleszti, tehát ugyanaz az inger egyre kevésbé vált ki örömöt. Ennek az a következménye, hogy még drágább cuccot kell venni a plázában az ugyanolyan örömérzethez, vagy például több/durvább pornóvideót kell megnézni, hogy felálljon a farkad. Aztán egy idő után fekhet előtted álmaid nője is rebegő szempillákkal és szétrakott lábakkal, már ő sem tudja adni azt a stimulációt ami az erekcióhoz kell. Súlyosbítják a helyzetet az előzőleg kivesézett helytelen maszturbációs szokások is persze.

Hála istennek, az agyunk normális működése egy idő után helyreáll, feltéve ha nem kap további túlzott stimulációt. Ehhez viszont idő kell, nem is olyan kevés, akár hónapoknak kell hozzá eltelni. Tehát ha te is ugyanabban a helyzetben vagy mint én, akkor fel a fejjel és kitartás, mert ha ezen a mélyponton túl vagy(unk), akkor innen már felfelé vezet az út!